Palicsról

Palicsról
A legenda szerint régen a Palicsi-tó helyén birkanyájak legelésztek. Egyszer azonban egy Pál nevû pásztor kutat ásott ezen a helyen, és annyi víz tört fel a föld mélyébõl, hogy tóvá terebélyesedett. A tudományos magyarázat szerint a jégkorszak végén természetes úton keletkezett a Palicsi-tó. Partján az elsõ szállodát 1853-ban építették. A XIX. században Karlovy Varyhoz, Sankt Moritzhoz és Abbáziához hasonló mondén üdülõhellyé alakult.
Õsidõk óta ismerték az emberek a tó iszapjának és vizének gyógyhatását. 1845-ben néhány szállodai szobában kádakat helyeztek el, s itt gyógyították a Palicsra látogatókat. Nyolc évvel késõbb megépül a melegvizes medence, s egészen 1961-ig gyógyfürdõje is van Palicsnak, ahol az iszap gyógyító hatását kihasználják. Már csupán három melegvizes medence maradt meg, májustól októberig fogadja a látogatókat.
Barokk parkjai, szecessziós épületei és a 24 féle szórakozási lehetõség, illetve a tartalmas idõtöltés a pihenés, a felüdülés és a szórakozás oázisává teszik Palicsot. Nyáron rangos mûvelõdési rendezvények színhelye, télen pedig Vajdaság legnagyobb természetes korcsolyapályája, a 300 hektár felületû tó jégpáncélja vonzza ide a turistákat.

Amennyire csodálatos a Palicsi-tó északi partja, a zöldövezet rendezettsége és a szecessziós épületek elhelyezése, valamint az egész part térbeli megoldása, annyira szörnyû látvány a tó nyugati oldala, ahol a meteorológiai állomás, a Férfistrand és a víkendtelep van.
Ha megindulunk a Prezident Szállótól a Férfistrand felé, azonnal a lebombázott meteorológiai állomás maradványai tûnnek a szemünkbe. A szakadozott, rozsdás drótkerítéssel körülvett területen még mindig ott van a ledöntött torony, körülötte még télidõben is hatalmas kóróerdõ. Egy kicsit odébb valamilyen betontömbök szerteszét, ami valamikor oszlopok alapzata lehetett.
A Férfistrand bejáratánál egy kocka alakú épület, amit soha semmire nem használtak. A hatvanas években épült vendéglátó-ipari létesítmény nem tölthette be funkcióját, mert itt a széljárás olyan, hogy ha nincs 35 fokos meleg, akkor megfagynak a vendégek a vízre épített teraszon. Nem hivatalos hírek szerint tervbe vették a felújítását, illetve a tájba illesztését, úgy, hogy az egyik legszebb kilátással rendelkezõ építmény legyen a Férfistrandon.

A Férfistrand elképesztõ látványt nyújt. A kabinok tönkretéve, a mólók életveszélyes állapotban: hiányoznak deszkák, mozog az egész szerkezet. A strand mögött, az egykori sátortábor területén rogyadozó fabódék, bennük szerencsétlen sorsú menekültek. A látvány lehangoló.
Ugyanilyen látványt nyújt a három melegvizes medence is. Mintha nem is kincsrõl, a föld mélyébõl feltörõ értékes hévízrõl lenne szó, hanem valamilyen szükséges rosszról. Miközben Magyarország, kihasználva a természetes hévizet, Európa gyógyfürdõkkel legsûrûbben behálózott országa lett, addig nálunk eddig hagyták elfolyni a földbõl feltörõ, 48,5 Celsius-fokos vizet. De úgy hírlik, már az idén megkezdõdik a hajdúszoboszlóihoz hasonló gyógyfürdõ kiépítése.

A Prezident Szálló és a Férfistrand közötti területen mintegy 15 hektáron épül majd a hatmedencés gyógyfürdõ. Nem a kanizsai fürdõhöz hasonló, betegek gyógyítására szolgáló fürdõt terveznek, hanem rekreációs központot, illetve a Wellnes-turizmus ûzésére alkalmas épületegyüttest, amelyben helyet kapnak testi felüdülésre és szépítkezésre szolgáló kis szalonok. Relaxációs, sztresszoldó terápiákat vehet majd itt igénybe a vendég. Az alaprajz szerint mintegy 10 000 négyzetméteres lesz az épület. A beruházás értéke a jelenlegi számítások szerint mintegy 15 millió euró. A Palics-Ludas Közvállalattól már elkerült a kezdeményezés a szabadkai községi végrehajtó bizottság elé, ennek a döntése szükséges a városrendezési tervek kidolgozásához.

Egyelõre még nincs beruházó, de három lehetséges megoldás már körvonalazódott. Az egyik szerint az önkormányzat építtetné meg a kérdéses fürdõközpontot és mûködtetné is, a másik változat, hogy most, még az építkezés kezdetén létrehoznak egy részvénytársaságot, amely megépíti és késõbb mûködteti is a komplexumot. A harmadik elképzelés szerint koncessziót írnának ki a befektetésre.

A fürdõ építésének szükségességét nemcsak az támasztja alá, hogy végre Palicson is hasznosítják majd a hévizet, hanem az is, hogy lassan közeledik az az idõ, amikor majd egyáltalán nem lehet fürödni a legnagyobb kincset jelentõ tóban. Már most is csak a legelszántabbak merészkednek a vízbe. A hatalmas iszapréteg a tó fenekén, valamint az idõnként mindent elborító algák sokak számára visszataszító látvány. Biológiai mérések azt bizonyítják, hogy a tó vize alkalmas fürdésre. A hetvenes években azonban, amikor lecsapolták a tavat, az évszázad vállalkozásának mondott mûvelettel csak félmunkát végeztek, mert a tó kiszárítását követõen pénzhiány miatt nem megfelelõ kapacitású tisztítóberendezések épültek, s a tó helyzete folyamatosan romlott.

A Palicsi-tóba ömlik ugyanis Szabadka város összes szennyvize. Nemcsak a tisztítóberendezések hiánya miatt romlik a tó vize, hanem azért is, mert a város egyre terebélyesebb, és nõtt a szennyvíz mennyisége.
Várhatóan ez a gond is megoldódik, hiszen az idén tisztítóberendezések is épülnek. Ezek az intézkedések azonban csak állagmegõrzésre alkalmasak, a tó biológiai egyensúlyának javítására aligha.

A fürdõközpont fejlesztési stratégiájának része az egész nyugati part felújítása. Ez természetesen távlati terv, de mindenesetre úgy tûnik, nincs már olyan messze az az idõ, amikor Palics visszanyeri gyógyfürdõ és légfürdõ funkcióját is a pihentetés és a szórakoztatás mellett.
Palicsnak idegenforgalmi központként is nagy lehetõségeket nyújt ez az új vállalkozás: az országban egyedi vállalkozásnak számít éppen a különleges környezet miatt, s az sem mellékes, hogy a vízumkényszer bevezetésével esetleg magyarországi vendégekre is számíthatnak majd a palicsiak.